Mik azok az érettségi modellek?

Mi az az érettségi modell?  

Az érettségi modell egy olyan eszköz, amelyet a vállalkozások és a szoftverfejlesztő csapatok arra használnak, hogy mérjék, mennyire jól működik az üzletük vagy a projektjük, és mennyire képesek a folyamatos fejlesztésre. Más célorientált mérőeszközökkel ellentétben az érettségi modellek képesek minőségi adatok értékelésére, hogy meghatározzák a vállalat hosszú távú pályáját és teljesítményét. A modell célja az, hogy figyelje, hogy a vállalatok folyamatosan tesztelnek, fejlődnek illetve javulnak. A modellek különböző hatékonysági szinteket határoznak meg, és pontosan meghatározzák egy személy, csapat, projekt vagy vállalat aktuális pozícióját a modellen belül.

Miért fontosak az érettségi modellek?  

Az érettségi modellek azért fontosak, mert rugalmas teljesítmény-ellenőrzést biztosítanak, amely értékes információkat tárhat fel a vállalat egészségi állapotáról és lehetőségeiről. Bár a modellek önmagukban nem oldják meg a hatékonysági hiányosságokat, képesek azonosítani azokat a területeket, ahol a szervezetek nem a szabványoknak megfelelően működnek, és lehetővé teszik számukra, hogy olyan stratégiákat határozzanak meg, amelyekkel javíthatják működésüket és folyamataikat. Az érettségi modellek azért is fontosak, mert a tanulást és a fejlesztést hangsúlyozzák. Egy csapat, személy vagy folyamat jelenlegi szintjének azonosításával a modell feltárhatja, hogy mit kell változtatni ahhoz, hogy a vállalatok a következő szintre lépjenek.

3 féle érettségi modell  

Az érettségi modelleknek több típusa létezik. Az, hogy melyiket választja, függhet az iparágától vagy attól, hogy mit szeretne értékelni. Az alábbiakban három különböző modelltípust mutatunk be:  

1. Üzleti folyamatok érettségi modellje  

Az üzleti folyamatok érettségi modellje öt szintet használ a szervezet érettségének értékelésére. A szintek a következők:

• Kezdeti: A kezdeti szint a legalacsonyabb szint. Olyan következetlen vezetési gyakorlatokat vagy csapatokat jellemez, amelyek inkább reagálnak a válságokra, mintsem előre jelzik azokat.
• Irányított: A második szint olyan csapatokat és vállalkozásokat határoz meg, amelyek rendelkeznek vezetői alapokkal, de az egyes csapatok a vállalkozáson belül még mindig silókban működnek, minimális együttműködéssel vagy a fejlesztési stratégiák beépítésének bizonyítékával.
• Szabványosított: A szabványosított, vagy folyamatirányítási szint azt jelenti, hogy a vállalkozás tisztában van a folyamataival, és a következetességre és az egységes teljesítésre törekszik.
• Kiszámítható: A kiszámítható szinten a szervezetek a folyamatinfrastruktúrájukat és az eszközkapacitásaikat használják arra, hogy megbízható eredményeket érjenek el a kimeneteiken belüli eltérések szabályozásával.
• Optimalizáló: Ezen a szinten a vállalatok folyamatosan javítanak és az innovációra összpontosítanak.

A modellben a szintek a legmagasabbtól a legalacsonyabbig terjedő sorrendben szerepelnek, ahol az egyes szintek igénylik a legtöbb fejlesztést, az ötödik szint pedig a teljesen megvalósult és hatékony működést jelenti. Az üzleti folyamatok érettségi modelljei hangsúlyt fektetnek a tartományi folyamatok területeire is, amelyek olyan stratégiák, amelyeket a vállalkozások és a csapatok a következő modellszint eléréséhez használhatnak. A tartományi folyamatok vonatkozhatnak a követelménykezelésre, a munkaegységek felügyeletére és ellenőrzésére, a változáskezelési stratégiákra és a termékbiztosításra.

2. A képességek érettségi modellje  

Az eredetileg a szoftverfejlesztéshez tervezett képességi érettségi modell egy szervezet vagy szoftverfejlesztési rendszer érettségét értékeli a legjobb iparági gyakorlatokkal való összehasonlítással. Az eredmények mérésével és az érettségi szintek hozzárendelésével a vállalatok és a fejlesztőcsapatok a modell segítségével értékelhetik az üzleti folyamatok ismeretét, a hatékony irányítási technikákat és a fejlesztendő területeket. Valamennyi érettségi modell a fent felsorolt szinteket használja, némi eltéréssel, a folyamatok leírására. A képességmodellek esetében a szintek egyértelműbben kapcsolódnak a fejlesztési folyamatokhoz.  

3. Agilis ISO érettségi modell  

A többi érettségi modellel ellentétben a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) modellje azon dolgozik, hogy kiküszöbölje az érettségi modellekkel kapcsolatos néhány kritikát, amelyet az emberek megfogalmaznak. A szintek szabványosításával az agilis modellek egyértelműbb, egy nemzetközi testület által meghatározott elvárásokat határoznak meg. Az agilis módszertan beépítése a vállalkozások számára is előnyökkel járhat.  

Egyes érettségi modellek nem elég árnyaltak ahhoz, hogy hasznos értékeléseket nyújtsanak. A szabványosított agilis modellek ez ellen dolgoznak, hogy minél kevésbé a szekvenciális fejlesztésre és annál inkább a fejlesztési életciklus egyes fázisaira összpontosítsanak. Számos agilis módszertan sprinteket használ, amelyek a fejlesztőcsapatokra összpontosítanak, és a projekteket elérhetőbb fázisokra osztják. Az iteratív fejlesztési megközelítés lehetővé teszi a csapatok számára, hogy árnyaltabban értékeljék a területeket, és hatékonyabban azonosítsák a fejlesztendő területeket.

Az érettségi modellek használatának előnyei  

Az érettségi modellek használatából számos előnye származhat a vállalkozásoknak, többek között:  

Prioritás szerinti tanulás  

Az érettségi modellek egyik előnye, hogy a folyamatos fejlesztésre és tanulásra helyezik a hangsúlyt. Sok modell nem csak szinteket sorol fel, hanem részletezi azokat a lépéseket is, amelyeket a következő szintek elérése érdekében megtehet. Ha egyes folyamatai az egyes vagy kettes szinten vannak, gyakran vannak olyan stratégiák, amelyeket beépíthet a műveletek szintjének emelésére, és arra, hogy vállalkozása optimális szinten működjön.  

Javított képességek  

Az érettségi modellek használatának másik előnye, hogy képesek javítani a vállalat vagy a csapat képességeit. A jelenlegi szintek, hiányosságok és erősségek azonosításával a szervezetek jobban felismerik azokat a területeket, amelyeken javítaniuk kell. A világosan körülhatárolt szintek önértékelési lehetőségeket biztosítanak, és azonosítják azokat a stratégiákat, amelyeket a növekedés és a fokozott teljesítmény ösztönzésére alkalmazhat.  

Számos célcsoportra alkalmazható  

Bár számos érettségi modell eredetileg szoftverfejlesztési eszközként indult, mára már számos helyzetre, üzleti környezetre és iparágra adaptálták és beépítették őket. Az érettségi modelleket mindenféle csapat használhatja munkája során, és sokuk rendelkezik szabványosított mérőszámokkal, amelyek összehasonlíthatóvá és hasznosabbá teszik őket a szervezetek számára. Az egyes érettségi modelltípusokon belül számos variáció létezik, amelyek megfelelhetnek az adott céloknak és igényeknek. Függetlenül az Ön méretétől, üzleti típusától vagy jelenlegi működési szintjétől, az érettségi modellek segíthetnek Önnek abban, hogy vállalkozásként növekedjen, és nagyobb hangsúlyt fektessen a folyamatos fejlesztésre.  

Összehangolja a csapatokat  

Az érettségi modellek utolsó előnye, hogy képesek a csapatokat a kollektív célok és a vállalati célok felé igazítani. Mivel az érettségi modellek minőségi fejlődést mérnek, segíthetnek a vállalatoknak olyan belső stratégiai célok meghatározásában, amelyek megfelelnek egyedi igényeiknek és prioritásaiknak. Segítségükkel a vezetőség és a vezetői csoportok is felismerhetik, hogy jelenlegi módszereik hol maradnak el. Ezeknek a hiányosságoknak a felismerése segíthet nekik abban, hogy fokozatos napi változtatásokat építsenek be, és emeljék működésük színvonalát. Ezáltal gyakran olyan munkahelyek és projektek jönnek létre, amelyek gördülékenyebben és hatékonyabban működnek.  

A minőségi tevékenységek és szintek megértése segíthet a csapatoknak abban, hogy a viselkedést mennyiségi mérőszámokká alakítsák át. Ha például az érettségi modellből kiderül, hogy egy vállalat vezetési stílusa reaktív, a vezetői csapatok dolgozhatnak azon, hogy folyamatukat a kiszámítható vagy szabványos szintek felé javítsák. Innentől kezdve olyan mérhetőbb teljesítménymérők javulását tapasztalhatják, mint az alkalmazottak megtartása, a termelékenység és a következetesség.