Hogyan gyűjtsünk adatot?
Az adatok egyre nagyobb ütemben keletkeznek. A Statista szerint az adatok teljes mennyisége 2020-ban 64,2 zettabájt volt; az előrejelzések szerint 2025-re eléri a 181 zettabájtot. Ez a rengeteg adat megterhelő lehet, ha nem tudja, hogy hol kezdjen hozzá.
Hogyan biztosíthatja tehát, hogy a felhasznált adatok relevánsak és fontosak legyenek a megoldandó üzleti problémák szempontjából? Egy adatvezérelt döntés csak annyira erős, mint az adatok, amelyeken alapul. Az egyik módja az, hogy saját maga gyűjti az adatokat.
Az adatok gyűjtése lehetővé teheti, hogy biztosítsa azok pontosságát, teljességét és relevanciáját a szervezet és az adott probléma szempontjából. Íme az adattípusok ismertetése, mit kell tudnia, mielőtt elkezdi a gyűjtést, és hét adatgyűjtési módszer, amelyet kihasználhat.
Mi az adatgyűjtés?
Az adatgyűjtés egy adott témával kapcsolatos információgyűjtés módszertani folyamata. Alapvető fontosságú, hogy az adatgyűjtési fázisban biztosítsa az adatok teljességét, valamint azt, hogy az adatgyűjtés jogszerűen és etikusan történjen. Ellenkező esetben az elemzése nem lesz pontos, és messzemenő következményekkel járhat.
Általánosságban háromféle fogyasztói adatot különböztethetünk meg:
Első féltől származó adatok, amelyeket az Ön szervezete közvetlenül a felhasználóktól gyűjt.
Második féltől származó adatok, amelyek egy másik szervezet által az ügyfeleiről megosztott adatok (vagy az első féltől származó adatok).
Harmadik fél adatai, amelyek olyan szervezetek által összesített és bérbe adott vagy értékesített adatok, amelyek nem állnak kapcsolatban az Ön vállalatával vagy felhasználóival.
Bár a második és harmadik fél adatainak is vannak felhasználási esetei, az első fél adatai (a saját maga által gyűjtött adatok) értékesebbek, mivel megbízható forrásból származó információkat kap arról, hogyan viselkedik, gondolkodik és érez a közönsége.
Az adatok lehetnek kvalitatívak (azaz kontextuális jellegűek) vagy kvantitatívak (azaz számszerűek). Számos adatgyűjtési módszer mindkét típusra alkalmazható, de néhány jobban megfelel az egyiknek, mint a másiknak.
Az adatok életciklusában az adatgyűjtés a második lépés. Az adatok létrejötte után, be kell gyűjteni őket, hogy a csapat számára hasznosak legyenek. Ezt követően lehet feldolgozni, tárolni, kezelni, elemezni és vizualizálni, hogy segítse a szervezet döntéshozatalát.
Az adatgyűjtés előtt számos tényezőt kell meghatározni:
- A kérdés, amelyre választ szeretne kapni
- Az érintett(ek), akitől adatokat kell gyűjtenie.
- A gyűjtés időkerete
- Az igényeinek legmegfelelőbb adatgyűjtési módszer(ek).
A kiválasztott adatgyűjtési módszernek a megválaszolni kívánt kérdésen, a szükséges adatok típusán, az időkereten és a vállalat költségvetésének kell alapulnia. Vizsgálja meg a következő szakaszban található lehetőségeket, hogy megtudja, melyik adatgyűjtési módszer a legmegfelelőbb.
Az üzleti analitikában használt 7 adatgyűjtési módszer
1. Felmérések
A felmérések olyan fizikai vagy digitális kérdőívek, amelyek minőségi és mennyiségi adatokat egyaránt gyűjtenek az alanyoktól. Az egyik helyzet, amelyben felmérést végezhet, a résztvevők visszajelzéseinek összegyűjtése egy rendezvény után. Ez képet adhat arról, hogy mi tetszett a résztvevőknek, mit szerettek volna másképp, és milyen területeken javíthat vagy spórolhat a következő, hasonló célközönségnek szóló rendezvényén.
Mivel a felméréseket fizikailag vagy digitálisan is ki lehet küldeni, a felmérések lehetőséget nyújtanak a széles körű terjesztésre. Olcsók is lehetnek; egy felmérés lefuttatása nem kerül semmibe, ha ingyenes eszközt használ. Ha egy meghatározott csoportot szeretne megcélozni, akkor érdemes lehet egy piackutató céggel együttműködni, hogy a felmérés eljusson az adott demográfiai csoporthoz.
A felmérések elkészítésekor és lefuttatásakor érdemes odafigyelni az elfogultságok hatására, többek között:
- Gyűjtési torzítás: Könnyen előfordulhat, hogy véletlenül elfogultan hajló felmérési kérdéseket írunk. Figyeljen erre a kérdések megalkotásakor, hogy az alanyok őszintén válaszoljanak, és ne befolyásolja őket a megfogalmazás.
- Alanyi torzítás: Mivel az alanyok tudják, hogy válaszaikat Ön fogja elolvasni, válaszaik a társadalmilag elfogadhatónak tűnő irányba torzulhatnak. Emiatt fontolja meg a felmérési adatok párosítását más gyűjtési módszerekből származó viselkedési adatokkal, hogy teljes képet kapjon.
2. Tranzakciós nyomon követés
Minden alkalommal, amikor ügyfelei vásárolnak, az adatok nyomon követése lehetővé teszi, hogy célzott marketingtevékenységekkel kapcsolatos döntéseket hozzon, és jobban megértse ügyfélkörét.
Gyakran az e-kereskedelmi és eladáshelyi platformok lehetővé teszik az adatok tárolását, amint azok létrejönnek, így ez egy zökkenőmentes adatgyűjtési módszer, amely a vásárlói betekintés formájában kifizetődő lehet.
3. Interjúk és fókuszcsoportok
Az interjúk és fókuszcsoportok abból állnak, hogy az alanyok szemtől szembe beszélgetnek egy adott témáról vagy kérdésről. Az interjúk általában négyszemközti beszélgetések, a fókuszcsoportok pedig jellemzően több személyből állnak. Mindkettőt használhatja minőségi és mennyiségi adatok gyűjtésére.
Interjúk és fókuszcsoportok segítségével visszajelzést gyűjthet a célközönségéhez tartozó emberektől az új termékjellemzőkkel kapcsolatban. Ha valós időben látja őket interakcióban a termékével, rögzíti reakcióikat és a kérdésekre adott válaszaikat, értékes adatokkal szolgálhat arról, hogy mely termékjellemzőkkel érdemes foglalkozni.
A felmérésekhez hasonlóan ezek a gyűjtési módszerek lehetővé teszik, hogy az alanyoktól bármit megkérdezzen a termékkel vagy márkával kapcsolatos véleményükről, motivációikról és érzéseikről. Ez egyben az elfogultság lehetőségét is magában hordozza. Törekedjen arra, hogy olyan kérdéseket alkosson, amelyek nem vezetik őket egy adott irányba.
Az interjúk és fókuszcsoportok szervezésének egyik hátránya, hogy időigényesek és költségesek lehetnek. Ha azt tervezi, hogy saját maga végzi el őket, ez hosszadalmas folyamat lehet. Ennek elkerülése érdekében felbérelhet egy piackutatási közvetítőt, aki megszervezi és lebonyolítja az interjúkat az Ön nevében.
4. Megfigyelés
A weboldalával vagy termékével interakcióba lépő emberek megfigyelése hasznos lehet az adatgyűjtés szempontjából, mivel az őszinteséget kínál. Ha a felhasználói élménye zavaros vagy nehézkes, valós időben szemtanúja lehet annak.
A megfigyelési munkamenetek beállítása azonban nehéz lehet. Használhat egy harmadik féltől származó eszközt a felhasználók webhelyén való utazásának rögzítéséhez, vagy megfigyelheti a felhasználók interakcióját webhelye, vagy terméke béta verziójával.
Bár kevésbé hozzáférhető, mint más adatgyűjtési módszerek, a megfigyelések lehetővé teszik, hogy első kézből lássa, hogyan lépnek kapcsolatba a felhasználók a termékével vagy webhelyével. Az így nyert minőségi és mennyiségi adatokat felhasználhatja a fejlesztésekhez és a sikerpontok megduplázásához.
5. Online nyomon követés
A viselkedési adatok gyűjtéséhez pixeleket és sütiket alkalmazhat. Mindkettő olyan eszköz, amely nyomon követi a felhasználók online viselkedését a webhelyeken, és betekintést nyújt abba, hogy milyen tartalmak iránt érdeklődnek és jellemzően milyen tartalmakkal foglalkoznak.
A felhasználók viselkedését is nyomon követheti a vállalata weboldalán, többek között azt, hogy mely részek iránt mutatnak a legnagyobb érdeklődést, hogy a felhasználók összezavarodnak-e a használat során, és hogy mennyi időt töltenek a termékoldalakon. Ez lehetővé teheti, hogy javítsa a weboldal kialakítását, és segítsen a felhasználóknak eljutni a céljukhoz.
A pixel beillesztése gyakran ingyenes és viszonylag könnyen beállítható. A sütik bevezetése díjköteles lehet, de a kapott adatok minősége miatt megéri. A pixelek és a cookie-k beállítása után maguktól gyűjtik az adatokat, és nem igényelnek sok karbantartást, ha egyáltalán igényelnek.
Fontos megjegyezni: Az online viselkedés nyomon követése jogi és etikai adatvédelmi következményekkel járhat. Mielőtt nyomon követné a felhasználók online viselkedését, győződjön meg arról, hogy megfelel a helyi és az iparági adatvédelmi előírásoknak.
6. Űrlapok
Az online űrlapok előnyösek a felhasználókról szóló minőségi adatok, különösen demográfiai adatok, vagy elérhetőségi információk gyűjtésére. Ezek viszonylag olcsók és egyszerűen beállíthatók, és használhatja őket tartalom vagy regisztrációk, például webináriumok és e-mail hírlevelek ellenőrzésére.
Ezeket az adatokat aztán felhasználhatja a termék iránt érdeklődőkkel való kapcsolatfelvételre, a meglévő ügyfelek demográfiai profiljának kialakítására, valamint az újramarketing-tevékenységek, például e-mail munkafolyamatok és tartalomajánlások során.
7. Közösségi médiafigyelés
Vállalata közösségi médiacsatornáinak nyomon követése a követők elkötelezettségére vonatkozóan elérhető módja annak, hogy nyomon kövesse a közönség érdeklődésére és motivációira vonatkozó adatokat. Számos közösségi médiaplatform rendelkezik beépített analitikával, de vannak olyan harmadik féltől származó közösségi platformok is, amelyek részletesebb, szervezett, több csatornából származó betekintést nyújtanak.
A közösségi médiából gyűjtött adatok segítségével meghatározhatja, hogy mely témák a legfontosabbak a követői számára. Észreveheti például, hogy drámaian megnő a bekapcsolódások száma, amikor a vállalata a fenntarthatósági erőfeszítéseiről posztol.
Adatkezelési képességek kiépítése
A rendelkezésre álló adatgyűjtési módszerek sokféleségének megértése segíthet eldönteni, hogy melyik a legjobb az Ön időbeosztása, költségvetése és a megválaszolandó kérdés szempontjából. A különböző módszerekkel gyűjtött többféle adattípus együtt tárolva és kombinálva megalapozott képet adhat a témákról, és segíthet jobb üzleti döntések meghozatalában.